tudod már utálok mindenkit és ők is utálnak szóval belekezdek egy jó kis polgárpukkasztó életvitelbe jól szarok a világra csak én leszek ... olyan leszek mint mindenki és látod a mindenki teszi jól mert nekik aztán hejdemocskosmód jó életük van és az olyan emberek mint én akik talán nem is annyira rosszak - de azokkal akiket szeretnek azokkal aztán tényleg nem - na ők mindig megbaszhatják nagyjából magukat hogy a naivitásuk miatt elhisznek mindent. igy történt ez akkor június 19.én amikor belementünk és igy volt ma július 30.án hogy vége lett. de tudod mostis meg se bánt már nem is sírok csak tudom hogy milyen lesz hazamenni a kínos percek hogy mit is mondjak neki meg hogy is menjek oda ahol ő van.. hát igen. és kurvaszar lesz hazamenni hogy nem is tudom hova megyek egy idegenekkel teli helyre ahol szinte nem ismerek senkit mostmár.. sokat kell még tennem nem adhatom fel pedig már tényleg ma majdnem ottvoltam hogy beveszem az összes altatómat meg fájdalomcsillapítómat aztán szia viki jóéjszakát úgyse hiányzol senkinek.. de nemtettem.. mert egyszerűen azért félek az öngyilkosságtól mert nem maga a halál rémiszt meg hanem az hogy mivan ha túlélem.. akkor elkell mondanom anyukámnak a tragédiámat hogy miért is akartam inkább meghalni mint élni.. és tudod nagyon nincs kedvem feltárni magam hiszen mindenki csak azt a fenenagy boldogságot látja rajtam ugy ahogy ma délután is tudtam mosolyogni meg nevetni.. de bent nagyon fájt mindenem.. mondjuk annyira nem mert bevettem 4 fájdalomcsillapítót. talán hat a szívre is. és ha már itt tartunk mentem csillagolni de az én drága csillagom nem tartózkodik az égen szerintem valamelyik kocsmában lebzsel talán kokaincsíkokat szippant fel és milyen jól is teszi.. na mindegy szóval igy történt a dolog hogy szabó viktória megint megbaszhatja magát mert nincs senkije. mindegyis tényleg kibírom.. csak igy tudod elég szar hogy egy kurva tubus festékem sincs és valahogy elvárják hogy kibírjam ezt festés nélkül? de van más itt van pete doherty hangja. ja a telefonomról le is tépheném a témát de még nemakarom mert itt szépen hazudok mindenkinek hogy jaja együttvagyunk még meg minden oké ja.. de hát persze én a kis szivemben tudom hogy nem, kurvára nincs rendben semmi haldoklom megint és hát igy jártam.. majd jön a következő, a következő aki ugyanigy elhiteti velem hogy óó viki szeretlek megvárlak tényleg 2 hónap nemsok aztán kéthéttel a hazamenetel elött benyögi hogy hopp sorry nemszeretlek mindegy tényleg.. ennyi az ennyi.. és légyszi senki ne írkáljon már itt hogy jaj te szegény mert nemvagyok szegény csak kurva naiv de az én hibám.. és tudod valamilyen szinten büntetés mert annyiszor gondoltam én is arra hogy áá nemkéne meg áá nemszeretem aztán ilyenkor jövökrá énis jó hülye hogy a-a szerettem ám .. csak nem ugy. na ugyhogy hazamenni az üres szobára arra hogy nincs senkim és semmim csak 300ezer forintom amivel kitörölhetem a seggem.. na nagyon jólesz. a pénzt elbaszom egyhónap alatt szét szépem a fejem meg minden ami kell.. úgy se tehetek jobbat. meg majd még 3 hónapig ezen baszom magam ahogy szokott lenni ilyenkor hogy hmm mit basztam el hmm hol rontottam el.. és majd sírni fogok sokat sokszor fog kopogtatni a magány de nembaj viki kibírja.. viki erős ja kurvaerős főleg most.. tényleg ha nemlenne más felakasztanám magam. de van.. szóval holnap valami új kezdődik el valami olyan ami még nemvolt... én nem is én leszek hanem valaki más valaki aki rossz.. de a legrosszabbik fajtából.. szóval ennyi voltam én a még normális viki.. éreztem hogy minden egyes nap egyre közelebb kerüljek ahoz hogy megőrüljek de tényleg ez már itt a vége.. elveszíteni mindent és mégis normálisnak maradni számomra lehetetlen.. majd talán egyszer visszanyerem ezt a régi okos művelt formámat de nemmostanába.. szóval szia viki szia normális viki majd találkozunk valamikor amikor kigyógyulsz ebből a nagy betegségből amibe te rángattadbele magad az altatók a nyugtatók és minden ami tönkretesz és szétrág belülről kifelé
meg az fáj hogy már kezdtem magamat boldognak elkönyvelni meg viszonylag inteligensnek meg műveltnek és kezdtem elfogadni magam igy hogy nemvagyok jó és most azt érzem hogy nagyon buta vagy és naiv és hogy én nemakarok én lenni.. ha belenézek a tükörbe elhánynám magam ha belenézek magamba elhányom magam.. és nemtudom milesz igy de már az elején megkellett volna kötnünk a szerződést hogy az esetleges szívtörés esetén a ragasztót te állod és akkor most nem lenne semmi bajom.. de igy igy tényleg minden rossz egyre csak rosszabb lesz nem érzem magam jól nem érzem magamat jónak nemvagyok szép nemvagyok okos nemvagyok művel nemvagyok művész nemvagyok író.. nemvagyok semmi ami szeretnék lenni
és megint elhagyta a számat az alábbi mondat:
megint előről teljesen egyedül
ahogy ez már elhagyta kétszer, ha nem háromszor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése