ja

az a durva hogy visszaolvasol ebbe a szarba és csak azt látod hogy régen mennyire jó volt mostmeg mennyire szar. de érted hogy tud minden ennyire megváltozni... egy nap alatt. egy óra alatt. egy óra amit én könyörögtem ki hogy maradj és most aztmondom hogy bár ne igy lett volna. nemmondondta volna talán soha. találkoztunk volna és tökéletes lenne minden. tökéletes lenne a kurva életem amit tudom mostmár hogy sose lehet tökéletes.. annyira jóvolt.. csak valakivel lenni. tökmindegy kivel. de kezd az érzés megkopni már nemlátom annyira jól, hogy mivolt meg hogyan.. hogy milyen jó volt. ellep a szar ott állok középen EGYEDÜL. nemtehetsz mást.. vagy üvöltözöl és valaki megtalál vagy kapálózol ameddig nem kapaszkodhatsz valakibe vagy egyszerűen csak állsz a szarba ahogy azt énis teszem és várod hogy majd lesz valami.. jön valaki aki kihúz. talán jön... talán nem. talán visszajön meg rájön hogy szükségem van rá. meg talán neki is rám... de már semmibe se vagyok biztos. ... tényleg szerettelek. sajnálom hogy túl későn jöttem rá mennyire is. annyi mindent másképp csinálnék. mostmár tudom... mostmár késő.


kérlek. húzz ki gyorsan